entify
FOGTECHNIKA
D
A fehér 16 árnyalata avagy
az elszinezÅ‘dött fogakról
​
Árad felénk a TV-ben vagy a facebook görgetése közben a sok fogfehérítÅ‘reklám. Látom, ahogy este a tükör elÅ‘tt vicsorítva nézik a fogaikat és azt gondolják: "Jó sárgák a fogaim!"
Ha máskor nem is, legkésÅ‘bb a fogorvosi rendelÅ‘ben biztosan kezünk ügyébe kerül egy fogfehérítési akció, és elülteti fejünkben a bogarat.
És hát valljuk be, mindenki fehérebb fogakat szeretne! BedÅ‘lünk a marketingnek és a Photoshopnak, ha olyan túlzásokba esik, mint a jobb oldali képen. (Bal oldali képrész direkt túlsárgítva, jobb oldali képrész direkt túlfehérítve.)
Amikor a fogorvos megkérdezi a pácienst, hogy milyen színű legyen az új foga, az érintettek többsége kapásból a fehérebbet választja, sokukat még az sem érdekli, hogy a mellette lévÅ‘ saját foguk "gyárilag" sötétebb, és így kirí az új foguk a környezetébÅ‘l. Hiúak vagyunk, na!
Pedig a fogszín nem egy önmagában álló dolog. Mint már említettem, függ a mellette lévÅ‘ fogtól, akár saját, akár mű. És nemcsak attól, de harmóniában kell álljon a bÅ‘rszínnel, a szem színével és az életkorunkkal is. Jó, ha a fogorvos vagy a fogtechnikus ezt is figyelembe veszi, illetve erre is felhívja a figyelmet. Az idÅ‘sebbeknek természetbÅ‘l adódóan elsötétedik a foga, míg a fiatalabbaké világosabb. Ám itt a sötét-világos szó használata sajnos túlzottan merevvé, túl negatívvá illetve pozitívvá vált. Mintha feketérÅ‘l meg fehérrÅ‘l beszélnénk, pedig errÅ‘l szó sincs! Ha megnézzük a fenti fogszínskálát, mely egyébként műfogsor esetében a fehér 16 árnyalatát mutatja, akkor világos, hogy minden relatív. Egy fog legfeljebb árnyalatnyival sötétebb, mint a másik. Fogalmazás kérdése az egész. Egyébként a fogszínek közti különbségeknél a szakemberek sárgás, világosbarnás és szürkés árnyalatokról beszélnek. Ha a szomszédos fogakhoz, bÅ‘rszínhez, életkorhoz választunk fogszínt, biztosan jobban járunk, mintha mindenáron a "B1"-eshez ragaszkodnánk. Már méterekrÅ‘l látni fogják valami nem stimmel. Nem természetes a hatás.
Na de kanyarodjunk vissza a cím második részéhez. MitÅ‘l is szinezÅ‘dnek el a fogaink?
Legtöbbünk valószínűleg tudja a választ. Gyógyszerek, bizonyos anyagcserefolyamatok közrejátszhatnak a fogak elszinezÅ‘désében. Ezek ellen nem mindig tehetünk. ÉtelektÅ‘l, mint például az áfonya, szeder, tea, kávé, vörösbor úgyszintén el tudnak színezÅ‘dni. Természetesen a dohányzás is nagyon hatékonyan sötétíti a fogainkat, és ugye ezt mondani sem kell a fogkÅ‘, illetve a hiányos szájhigiénia, mely tekintetében az elszinezÅ‘dés a legkisebb probléma. Ez ellen viszont tehetünk. Míg a dohányzásról és a fogmosás elhanyagolásáról érdemes leszokni, addig a "szinezÅ‘" ételek fogyasztását semmi esetre sem kell nélkülözni.
​
Inkább szokjunk rá szájhigiéniai repertoárunk bÅ‘vítésére. A napi kétszeri fogmosással már sokat tettünk az egészséges, csillogó fogakért. Ha fogköveinket minimum félévente leszedetjük, akkor bízvást fehérebbek is maradnak a fogaink. Bizonyos csiszoló hatású fogkrémek, fogporok hatékonyan fehérítik a fogakat, de ezekkel csínján bánjunk, mert a fogzománcot is hatékonyan csiszolják. Ezért inkább csak pár havonta, néhány egymást követÅ‘ alkalommal éljünk vele.
​
Akinek műfogsora van, arra sajnos mindez ugyanúgy vonatkozik, akár elszinezÅ‘désrÅ‘l, akár fogkÅ‘rÅ‘l, akár szájhigiéniáról van szó. Ha már a fogsortisztító tabletta nem segít, nem elég hatékony, akkor csak a fogtechnikus jöhet számításba. Ultrahangos tisztítóval illetve polírozással újjá varázsolja a fogsort, mely szinte olyan lesz, mint új korában.
​
Szóval, ha elszinezÅ‘dött a fogsora és a fogsortisztítótabletta sem segít, hívjon bizalommal. Segítek!
